Az otodik pecset / Пятая печать / The Fifth Seal (1976) DVDRip |
|
The Hungarian The Fifth Seal is a study in depersonalization. The story takes place in the twilight of World War II: the five protagonists are buddies who try to have as much fun as possible without treading on anyone's toes. One of the five, however, makes an offhand remark which proves insulting to a military functionary. The boys are arrested, and forced to perform a series of tasks to test their loyalty. In the process, the friends struggle to stay in touch with their own inbred ideals and sense of individualism, with varying degrees of success. ~ Hal Erickson, All Movie Guide...
Одна из лучших картин венгерского режиссёра Золтана Фабри является притчей не только благодаря реминисценции из Библии: «И когда Он снял пятую печать, я увидел под жертвенником души убиенных за слово Божье и за свидетельство, которое они имели» («Откровение Иоанна Богослова», 6.9.). Но достаточно сравнить фильм «Пятая печать», например, с более символической «Седьмой печатью» Ингмара Бергмана, чтобы убедиться в желании Фабри приблизить притчу к реальности, где приходится совершать отнюдь не философски-отвлечённый, а вполне конкретный выбор, касающийся не только твоей собственной жизни, но и судеб других людей... A gyakorlatilag egész életművében irodalmi műveket adaptáló rendező az 1965-ös Húsz óra után egy évtizeddel ismét Sánta Ferenc regényéből forgatott történelmi filmet. Az ötödik pecsét azonban már nem a közelmúlt, az ötvenes évek és 1956 jelenig ható eseményeit elemzi, hanem a második világháború lezárult korszakához fordul...
|
События происходят во время нилашистского террора в Венгрии осенью 1944 года. Четверо обывателей, старых знакомых, один из которых хозяин заведения, сидят вечером в кабачке. Заходит пятый, случайный прохожий, инвалид войны фотограф Кесаи. На улице тревожно — бомбят, арестовывают людей. Разговор до того крутившийся вокруг пустяков, неожиданно приобретает серьезный характер. Часовщик Дюрица задает своим собеседникам странный вопрос. Кажется, что это просто шутка, игра воображения, но она никого не оставляет равнодушным. И на следующий вечер всем приходится ответить на вопрос всерьез, не словом, а делом.
Метафорический смысл поведанной истории дан не явно, а скорее угадывается. Особенно показателен в этом отношении финал ленты. Пустынные улицы, взрывы, обходящие стороной Миклоша Дьюрицу, его одинокая фигура, которая исчезает вдали под насмешливые звуки механической шарманки… Всё это метафорически передаёт стыд, охвативший душу человека, который отныне презирает себя и не может оправдаться за вынужденное предательство, хотя оно и было совершено по благой цели — ради спасения детей подпольщиков во времена профашистского режима Хорти. Муки совести теперь до конца жизни будут преследовать Дьюрицу.
Aftering watching Zoltan's Fabri's "The Fifth Seal (az otodik pecset)" I came away asking myself some serious questions about cinema. What makes a great film? Can a film shows us a time in history when unspeakable events happened and still be considered a "great" film? Is there such thing as a movie being too truthful? Can films cross a line of reality and be seen as too realistic?
"The Fifth Seal" is a Hungarian film made in 1976 by Zoltan Fabri. It was based on a novel written by Ferenc Santa with a screenplay by Fabri. It takes place shortly after WW2. Hungary is still being occupied by outside forces, as it would remain so until 1989, after the fall of the Berlin wall.
A group of friends sit and talk, engaging in everyday subjects. But one of them tells a serious story. Pretend you are about to die but you will be reincarnated into one of two people; a slave or a slave-owner. The slave suffered harshly under the slave-owner. He had his tongue cut off, had his wife and child killed and one of his eyes removed. But, he still goes on living because he tells himself, he is a good person, because at least he had never committed such terrible, violent acts. On the other hand the slave-owner goes through no moral crissis. He doesn't see his actions as being wrong. So the men are left with the choice of whether to be poor and noble or wealthy and corrupt.
Some people may feel the choice is easy, one way or another. But the men struggle to find an answer. No one answers the question that night but each man thinks about it on his way home. The fact that the slave-owner feels no remorse for his actions makes the choice difficulty. If we have no moral code, we are then capable of anything. We decided what is right and wrong.
But as the films progresses the men will find themself in a situation very similar and will have to make touch choices or suffer terrible consequences. They are arrested for no reason. The Nazis have made up charges against them and have beated them. They are told they can leave only if they each agree to committ a senseless and violent act against one of their own. Now the question is should they be noble or free. They will suffer no remorse if they tell themselves they simply HAD to do it.
The friends are played by Lajos Oze, Laszlo Markus, Ference Bencze, and Sandor Horvath. The director, Zoltan Fabri, is not very well known to audiences outside of Hungary. Almost none of his films are availble in this country. But he has gained internation fame and great respect. One of his first successful world-wide hits was "The Merry-Go-Round" released in 1956. He also made another film based on one of Santa's novels, "Husz Ora (Twenty Hours)".
And now we find ourselves right back where we started. Can a film be too realistic? "The Fifth Seal" is well-made. Finely acted, directed strongly by Fabri, good cinematography and a fitting musical score which has an almost circus quality to it. But, would I go as far as to call it a good movie? It's not something I ever want to see again. I was really distribured by the film. It hits a little too close to home for me as I am Hungarian. To think that such acts were committed against people bothers me. My family lived through this. They suffered at the hands of the fascist and the communist. "The Fifth Seal" is too personal for me. Should others watch it? I suppose so. I guess it is a film that needs to be seen so others can see what was going on in other parts of the world. And many others may not have the emotional baggage which I carry with me. Again, this is not to say the film is poorly made, but, why should I whole hearted recommend something that makes me feel so bad inside?
Bottom-line: A film a little too personal for me giving the fact that I am Hungarian. Still I suppose others can say this is a strong a bold film which attacks the fascist and communist alike. These were dangerous times to live in and the film presents that idea.
A film nem vet fel új szempontokat 1944 történelme kapcsán, jóval inkább örök emberi konfliktusokat vizsgáló morális példázatnak tekinthető. Fábrinak csak azért van szüksége a történelmi háttérre, hogy – legtöbb filmjéhez hasonlóan – szélsőséges erkölcsi határhelyzetben tegye próbára hőseit.
1944 őszén egy pesti kiskocsmában ismét együtt van az összeszokott baráti társaság: Béla, a tulajdonos, Kovács, az asztalos, Király, a könyvügynök és Gyuricza, a különc órásmester. A háborús nélkülözésről folytatott hétköznapi beszélgetés során ő teszi fel a kérdést a többieknek: amennyiben haláluk után újra kezdhetnék az életüket, jómódú zsarnokok vagy inkább tisztességes rabszolgák szeretnének lenni? A vitának fültanúja lesz az új vendégként betévedt rokkant honvéd, akit az asztaltársaság nézetei alaposan felzaklatnak, s miután úgy érzi, belegázoltak öntudatába, másnap feljelenti őket a nyilasoknál. Az igazi erkölcsi próbatétel itt vár hőseinkre, a kifinomult nyilas vezető ugyanis szintén morálisan próbálja megtörni őket: szabadulásuk ára egy félholtra vert kommunistának adott pofon. Az asztaltársaság tagjai közül csak a legcinikusabb órásmester hajlandó ezen a módon megmenteni az életét. Jó oka van rá: lakásán tucatnyi zsidó gyereket bújtat. Fábri radikális dramaturgiai megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a történelmi korszak minél inkább háttérbe szoruljon az erkölcsi vitába bonyolódó férfiak kocsmai beszélgetéséhez képest. A film első negyvenöt perce (majdnem a fele!) egyetlen helyszínen kíséri figyelemmel a négytagú asztaltársaság, majd az ötödikként hozzájuk csatlakozó sebesült katona vitáját. A baráti kör szétszéledése után párhuzamos képek követik a hazatérő férfiakat, ahogy ki-ki magával hurcolja a beszélgetésen felmerült dilemmát. Lelepleződik Gyuricza úr, az órás cinikus álarca is: ekkor ismerjük meg gyermekmentő tevékenységét. A 75. percben hurcolják el őket, s csak ekkor kapcsolódnak be a történetbe – új, eddig nem látott szereplőkként – a nyilasok, akiktől nemcsak a megsértett katona feljelentéséből következő verést, hanem a civil parancsnok (Latinovits Zoltán utolsó filmszerepe) útmutatása nyomán, mintegy az eddigiekre válaszul megfogalmazott „antimorális” leckét is el kell szenvedniük. A morális példázat tehát a másik oldalon szintén morális példázattal, a személyiség megtöretésének szimbolikus aktusával szembesül. Ily módon a konkrét történelmi szituációhoz kötődő dráma – a sértett kisember és a magas entellektüel fasiszta ideológiájából egyaránt következően – ugyancsak az elvont erkölcsi példabeszéd szintjén teljesedik be. A különleges dramaturgiai szerkezeten túl említést érdemel még a film látomásos képi világa. Az asztaltársaság egyik tagjához, a könyvügynök Király úrhoz az elbeszélés folyamatos terét és idejét megtörő emlék- és fantáziaképek kapcsolódnak. S noha a férfi víziói foglalkozásából következnek, a húsra cserélt Hieronymus Bosch-album megelevenedő képei nyilvánvalóan összefüggésbe hozhatók a morális mesepéldázatban megfogalmazódó erkölcsi kérdésekkel, illetve világállapottal. A Bosch nyomán elszabaduló szürreális képzeletnél mindenesetre jóval nagyobb hatású a háborús életkép keresetlensége: az órásmester szűkös lakását zsúfolásig megtöltő, békésen alvó gyermekek látványa. Информация о фильме: В ролях / Cast: Lajos Öze, László Márkus, Ferenc Bencze, Sándor Horváth, István Dégi, Zoltán Latinovits, Gábor Nagy, György Bánffy, József Vándor, Noémi Apor, Ildikó Pécsi, Marianna Moór, Rita Békés, György Cserhalmi , Gábor Kiss, Gabriella Kiss...
Выпущено / Country: Венгрия / Hungary Производство / Company: Budapest Filmstúdió Продолжительность / Runtime: 01:45:49 Язык / Language: Russian / Hungarian Русский перевод / Russian translation: любительский одноголосый Параметры рипа: Качество: DVDRip Формат: AVI 1.0 (VFW 1.1) Video Stream: DivX Codec 5.x or 6.x, 640x480 (1.33:1), 25 fps, 1955 kbps avg, 0.25 bit/pixel Audio Stream #1: MPEG Layer 3, 48 kHz, 2 ch, 128.00 kbps avg, Soviet duplication Audio Stream #2: MPEG Layer 3, 48 kHz, 2 ch, 128.00 kbps avg, Russian one voice dubbing Audio Stream #3: MPEG Layer 3, 48 kHz, 2 ch, 128.00 kbps avg, Hungarian original
Download: Az otodik pecset / Пятая печать (1976) DVDRip Внимание! У вас нет прав для просмотра ссылок. Зарегистрируйтесь. Рекомендую / I recommend: |
| 7 января 2010, Views: 1175 |
Желающим выкладывать видео необходимо зарегистрироваться на сайте, затем обратится личным сообщением к